Mi is az áramvédő kapcsoló vagy FI relé.

Az áramvédő kapcsoló önmagában nem érintésvédelmi eszköz, nem is túláram védelmi eszköz, hanem a kialakított érintésvédelem kioldó, lekapcsoló eszköze. Ez azért fontos mert a villanyszerelő, ha nem megfelelően, szabványosan kialakított villamos hálózatot talál, nem tudja azt szabványossá tenni egy áramvédő kapcsoló beépítésével.

Milyen adatokat találunk az áramvédő kapcsolón?

Az AVK alap adatai:

• a pólus szám (2 vagy 4) a 2 pólusú egy fázis esetén,  4 pólusú három fázis esetén
• a terhelhető áram (25A, 40A) a FI relén átvezethető maximális áram (ezt kismegszakítóval korlátozzuk)
• érzékenység (30 mA, 100 mA)

Mikor találkozunk az áramvédő kapcsolóval?

Az építkező a családi házépítés elején már találkozik az áramvédő kapcsolóval az ideiglenes áramvételezési hely kialakíttatásakor.
Már itt szeretnék eloszlatni egy régi beidegződést, mely szerint ilyenkor elégséges egy 100 mA-es érzékenységű FI relé. Ez már a múlt, a jelen szabványok szerint maximum 30 mA-es lehet az áramvédő kapcsoló ilyen esetekben. Ezt azért már minden villanyszerelő tudja.

Villanyszerelés nagy gyakorlattal!

Az üzletek, irodák villanyszerelése profi kivitelezésel.

Az üzletek, irodák villanyszerelése egy kicsit más mint a lakások szerelése. A napi folyamatos üzem miatt a villanyszerelőnek jobban kell figyelnie a vezetékek méretezésére és a biztonságra.
Az üzlet, iroda villamos hálózatának illeszkednie kell az épület, a "ház" villamos hálózatához. Különös tekintettel a biztonsági világítás és a tűzvédelmi rendszert illetően.

Nem vagyunk nagy projekt cég! Nem vállalunk könnyelmüen, a kapacitásunkat meghaladó villanyszerelési feladatokat.

De vállaljuk kis és közepes irodák, üzletek villamos hálózatának kiépítését, magas műszaki színvonalon, rövid határidőre, akár az építészeti kivitelezéssel együtt.

Vállalási területünk: Budapest és környéke, Fót, Fótliget, Gödöllő, Mogyoród.

Az épületek energetikai tanúsításának helyzete hazánkban.

Előzmények

Az Európai Parlament 2002/91/EK számú épületenergetikai irányelvének alapelve az épületállomány energiafelhasználásának csökkentése. E célt az EP az okból teremtette, mert az Unió országaiban, így többek között Magyarországon is az összes energiaigény mintegy 40%-át az épületállomány energiafelhasználása teszi ki. Mivel ezen épületeknél a fűtés, klíma, melegvíz-készítés nagyrészt úgynevezett fosszilis (nem megújuló) energia felhasználásával történik, és az utóbbi évtizedekben egyre növekszik a felhasználás, valamint ezen energiakészletek végesek, az EP ezen irányelvvel próbálja csökkenteni az energiafelhasználást.

Ezen irányelvhez igazodva Magyarország két jogszabályt alkotott:

-          7/2006 (V.24.) TNM rendelet, amelyben az épületekre vonatkozó követelményértékek szerepelnek, aminek betartása 2006.09.01. utáni építési engedélyek során kötelező.

-          176/2008 (VI.30.) kormányrendelet, ami a tanúsítás módszerét írja le, valamint eladás, bérbeadás esetére 2012. január 1-jétől kötelezővé teszi az energetikai tanúsítvány elkészítését.

Energetikai tanúsítványt kell kiállítani a következő esetekben:

-          új épület építése

-          meglévő épület eladása vagy egy éven túli bérbeadása

-          1000m² feletti hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú épületek esetén

A tanúsítás folyamata:

A folyamatot meglévő épület tanúsítására részletezem, mivel jelenleg arányaiban több az eladás miatti tanúsítás, mint újonnan épített épület tanúsítása.

A megfelelő energetikai tanúsító kiválasztása után – akinek a jogosultságát a Magyar Mérnöki Kamara vagy a Magyar Építész Kamara honlapján ellenőrizhetjük – a tanúsítás a tanúsítandó épület felmérésével kezdődik. Ezt a munkafázist gyorsíthatjuk, ha rendelkezésre állnak az épület tervei, egy esetleges felújításkor beépített anyagok, nyílászárók adatai. A tanúsító felméri az épület geometriai méreteit, nyílászárók méreteit és állapotát, az épület határoló felületeinek felépítését, valamint vizsgálja és felméri a fűtési, meleg víz készítő rendszereket, a klímaberendezéseket és a megújuló energiaforrások használatát. Egy alapos tanúsító egy átlagosnak nevezhető családi ház felmérésével 1-2 óra alatt végez.

A helyszíni felmérés után a tanúsítás irodai munkafolyamata következik. A tanúsító beviszi az adatokat, számításokat végez, összeállítja a tanúsítvány alátámasztó munkarészét, kiállítja a tanúsítványt, bizonyos esetekben felújítási javaslatot tesz, majd központi adatbázisba tölti az elkészült dokumentumokat.

Fölkapcsolta a villanyt és sötétbe borúlt a lakás?

Sajnos a fényforrások között, legyen az hagyományos izzó, energiatakarékos izzó, halogén izzó, előfordul, hogy a pályafutásuk végét egy rövidzárlattal és némi hanggal jelzik.

Ilyenkor egy vagy több túláram védelmi készüléket is leoldanak.

A lakástulajdonos azt észleli, hogy hall egy „pukkanás” után nincs áram a lakásban, vagy a lakás egy részében.

Mikor hívjunk villanyszerelőt?

A lakások elektromos hálózata jobb esetben a túláram ellen védve van a mérő (villanyóra) alatt, mellett elhelyezett egy vagy három kismegszakítóval, és a lakásban az elosztóban elhelyezett áramkörönkénti, vagy áramkör csoportonkénti kismegszakítókkal (régi szerelésnél csavaros olvadóbiztosítókkal).

Épületenergetikai tanúsítás, villamos felülvizsgálatok

Épületenergetikai tanúsítás:

2012. január 1. után csaknem minden eladásra vagy bérbeadásra kerülő épületnek el kell készíttetni az energiahatékonyságot tükröző dokumentumot, az energetikai tanúsítványt, közismertebb nevén lakás zöldkártyát. Tanúsítvány készítése rövid határidőkkel, átlátható, kedvező árazással egyéni és céges ügyfelek részére.

Villamos felülvizsgálatok:

Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat, erősáramú berendezések szabványossági felülvizsgálata, valamint új szolgáltatásként LVF, azaz lakások villamos felülvizsgálata, ami tartalmazza az ÉV, és az EBF felülvizsgálatokat, valamint felújítási, módosítási javaslatokat tartalmaz az optimálisabb és biztonságosabb villamos hálózat üzemeltetés érdekében.